Gyémánt galamb:

  Gyémántgalamb

Az első pár gyémántomat Siófokról, Horváth Józsitól vásároltam 2009.06.28.-án.

Latinul: Geopelia cuneata.

Németül: Diamanttaube.

Angolul: Diamond Dove .

   

gyémántgalamb v. -gerle (Geopelia /Stictopeleia/ cuneata - Diamanttäubchen - Diamond Dove): az Ausztráliából származó, rendkívül igénytelen, de szép és szelíd gyémántgalamb az európai tenyészetekben domesztikálódott, s e 18-20 cm nagyságú (ebből 105-112 mm a farok) törpegalambnak ma már az ezüstön kívül számos színváltozata ismert. Eredeti élőhelyén, Ausztráliában az északnyugati állomány május-szeptember között, míg az új-délwalesiek szeptember és január között költenek. Hosszú, a barázdabillegetőére emlékeztető farka van. A tollazat gyöngyös szürke, a háton olajbarna. A cc. 100 mm-es szárny fekete szegélyű fehér pettyekkel fröcskölt. A súlya hozzávetőleg 40-50 g. Az ivari kétalakúság csupán a szemgyűrű színében és nagyságában jelentkezik. A szemgyűrű természetesen a hímnél nagyobb és élénkebb piros. A tojó 2 db csontfehér tojást (19x14,5 mm) tojik a hevenyészett fészekbe. A hím részt vesz a 13 napig tartó költésben, s gyakran neki marad a fiókák felnevelése, mert noha még azok nem önállóak, a tojó újra megkotlik. Meg kell jegyezni, hogy imádja a meleget és a napfényt. Sok költéssel összefüggő panasz akkor múlt el, amikor a galamb számára biztosították a napfürdő lehetőségét. Az eső viszont ellensége. A szabad természetben az eső ellen úgy védekezik, hogy meredeken felegyenesedik. Próbálja elérni, hogy minél kevesebb víz érje a tollazatát, amely a vízben gyorsan elázik. Sőt, az esős évszak elől elvonul Ausztrália száraz, sivatagos részeibe.  Nem csodálkozhatunk tehát Immelmann beszámolóján, mely szerint, amikor árnyékban 45 fokot mutat a hőmérő és már minden madár tátog a szomjúságtól, a "gyémántgalamb akkor fekszik ki napozni, szétterített szárnyakkal az izzó homokba. Megmértem a porfürdő helyét, 70 fokos volt a homok!". A hangja melankólikus: kuvikuuu-kruu-krrru. Tápláléka: díszpinty keverék kevés kendermaggal, zöldeleség, puha gyümölcsök és kevés lágyeleség. Az elismert színváltozatai: Normál (Wildfarbige)   Sárga (Gelb), Ezüst (Silber), briliáns (Brillant) világosfarkú ezüst (Weissbürzel), márványos (Gescheckt), fehér (Weiss), barna v. vörös (Rot)és kék.

Forrás: Madárbarát-lexikon

Kínai törpefürj:

A kínai törpefürj

A 10 cm hosszú madár élőhelye Kína és Ázsia. Súlya körülbelül 45 gramm. Ezáltal bátran kimondhatjuk, hogy a legkisebb tenyésztett tyúkféle. {Tyúkfélékhez való tartozását, talán az bizonyítja legjobban, hogy a kakas majdnem ugyanúgy hívja a tyúkot a „finom falatokhoz”, mint a házityúk kakasa.}

Az apró madár számos nagyszerű tulajdonsággal rendelkezik, ami miatt több embernek kellene foglakoznia vele. Minden magot, elejtett táplálékot összeszed a röpdék alján, ezért „takarítómadárnak” is szokták nevezni. Ami illik is rá, a fent leírtak miatt. Nem igényel különleges táplálékot, mint sok papagájfaj (pl. lórik). A röpdék alján való tartás a legmegfelelőbb számára, de kalitkában is elhelyezhető, bár itt tojásait a kis tyúk nem üli olyan biztosan. Repülni nem, (vagy nem túl magasan) ritkán szokott. Ami ellene szól az esetleg agresszív magatartása. Ez legfőképp kis helyen jelentkezik, ezért legalább (szerintem legalábbis) 50x30x30 cm-es helyen tartsunk egy párt. Tartást általában párban ajánlják, mert így ül biztosan a tojó a tojásokon, ellenkező esetben a tyúkok zavarhatják egymást. {Ez alól csak a különösen agresszív kakasok képeznek kivételt, mivel ezek teljesen lecsupaszítanának egyetlen tojót, ami ezután egyéb sérüléseket is szenvedhet.}

Madarunk több színben előfordul:

o       vadszín

o       gyöngyszürke

o       fehér

o       kávébarna

o       sárga

o       tarka

Itt ejtenék szót az ivari kétalkatúságról, mely eme fajra is jellemező. Ez a vadszínnél a legjellemzőbb, de máshol is látható. A hím nyakán feketével szegett fehér sáv található, mely a tojóknál (és a fehér színváltozat estén) hiányzik. {Az ezüst színváltozatnál a fekete sáv is eltűnik, csak a fehér marad meg.}

Táplálása nem túl speciális és nem is túl költséges. Pinty vagy hullámos papagájok számára készült magkeverék megfelelő számára. {Inkább pinty, mivel a zabot nem fogyasztja el.} Zöldeleséget az enyémek sajnos nem nagyon fogyasztanak, de meg kell próbálni hozzászoktatni őket. Ezenkívül lágyeleséget kapnak. {Ezt nagyon szeretik, még a legfélősebb, legvadabb egyedek is elfogadják kézből.}

A friss ivóvíz is elengedhetetlen, melybe valamilyen vitaminkészítmény adagolása nem árt. {pl. hetente egyszer „Purinás”, „Jolovitos”, stb.}

Magyar neve: Kínai törpefűrj
Latin:Coturnix chinensis, (Linnaeus, 1766)
Német: Zwergwachtel
Angol: Blue-breasted Quail, Asian Blue Quail, Chestnut-bellied quail, Chinese Quail
Dán: Kinesisk Dvargvagtel
Spanyol: Codorniz China
Finn: Idänsiniviiriäinen
Francia: Caille peinte
Olasz: Quaglia della Cina

Egy a Díszmadár magazinban is megjelent cikket teszek itt közzé.

A kínai törpefürj (Coturnix chinesis) az egyik legelterjedtebb díszfürj Magyarországon. Röpdék aljában „takarító"-ként sokan tartják, ám egyéb fontos tulajdonságai is vannak, melyek említést érdemelnek.

Vadon Ázsia délkeleti részein, illetve Ausztrália egyes részein fordul elő. Füves, mocsaras területeket kedveli. Hossza körülbelül 14 cm. A vadszínű egyedeknél ivari kétalkatúság van. A tojó vörös-fekete színű világos csíkokkal a hátán, torokfoltja fehér, melle vörös-fekete foltos, hasa világos. Csőre fekete, lába sárga. A kakas hátának színezete a tojóéhoz hasonlít, ám sötétebb annál, több feketét tartalmaz. Torokfoltja feketével szegett fehér, melle kék, hasa vörös. A csőr és a láb színe megegyezik a tojónál leírtakkal.

Vad színváltozata mellett elterjedt az ezüstszürke, továbbá létezik még fehér, fahéj, szürke fehér nyakszalag nélkül, ill. még a tarka is előfordul. Több színváltozat is létezik még ezeken kívül, ám ezek ma Magyarországon még nem túl elterjedtek. A nemeket legegyszerűbben fekete nyakszalagjuk alapján különböztethetjük meg, mert míg ez a tojónál fehér, addig a kakasnál a fehéret fekete szegélyezi (ez egyes színváltozatoknál hiányzik pl. egyszínű szürke, fehér).

Vásárlásnál vegyük figyelembe, hogy jobb ha a tojó választ kakast, ellenkező esetben akár véres harcokat láthatunk. Ha mégis így járnánk pihentessük őket egy kicsit. Azaz vegyük külön. Legjobb ha nem is látják egymást. A kiskakas úgy egy hét alatt rendbejön, aztán rakjuk egymás mellé a ketreceket. Ezt előfordul, hogy egész sokáig játsza valaki és mégsem vezet eredményre, bár az is előfordult már hogy bevált. Ezt a vehemenciát akár más madarakkal szemben is megfigyelhetjük. A gyémántgalambokat, zebrapintyeket például néha megkergetik. De ebből nálam még nem adódott probléma.

Az elhelyezést megoldhatjuk ketrecben, vagy kalitkában. Ennek a mérete 40*80*40 cm legyen legalább. A röpde még megfelelőbb megoldás. Mindenképpen páronként tartsuk őket. A berendezés a következőkből álljon: etető- és itatóedény, bújó (fészek). Alomként szitált sódert kapjanak, amibe keverjünk Ca, P tartalmú szert, vagy helyezzük el azt egy kis tálkában, hogy akkor ehessenek belőle amikor csak szeretnének. Ennek a tojáshéj, ill. a tollazat képződésében van fontos szerepe. A fészekről ejtenék még néhány szót. Egy falnak támasztott pala is megfelel, ám ez veszélyeket rejt magában. Egy doboz, vagy egy saját készítésű odú elöl fürjméretű (kb. 5 cm) bebújónyílással. A madár ezt legtöbbször maga kibéleli. Ha nem ismerjük még a madarat, akkor egy kis fészekanyagot készítsünk bele, a madarak helyére pedig helyezzünk el még. Ha a madár akarja beépítheti ezt a fészekbe.

A táplálást egy kicsit későre hagytam, ennek oka az eltérő takarmányozás költés előtt és közben. Alaptakarmányként pintynek való magkeveréket kapjon. Zöldeleséget adhatunk madarainknak. A tyúkhúr és a fű egyaránt megfelel erre a célra. A fürjek imádnak a náluk magasabb fűben utat törni és benne csatangolni. Én palántázó ládába vetettem füvet, ezt ha már eléggé megnőtt beraktam a földre. Először egy kicsit féltek, de aztán már ki sem akartak jönni belőle. Tápot kaphat a lényeg annyi, hogy morzsalékos legyen, mert azzal nem kell vacakolni, egyszerűen lehet őket vele etetni. Ez egy „fehérjelöketet" ad a madárnak, ami miatt elkezd tojni. A tojásrakást egészen addig folytatja, amíg meg nem vonjuk a tápot. Az ivóvízbe adagoljunk vitamint az előírt adagolásnak megfelelően.

Ha fent leírtakat betartjuk, nemsokára számíthatunk az első tojásra. Ennek azonban előfeltétele az, hogy ivarérett legyen a madár és szokja meg a helyét. NE várjunk frissen beszerzett madarunktól már az első napon tojást! Sokszor előfordul, hogy az első tojás nem a fészekbe kerül. Ezzel nem igazán lehet mit csinálni. Be lehet rakni a fészekbe, de legtöbbször kiveszik onnan (még ha pereme is van a fészeknek). Ezt a madár (remélhetőleg) összeszedi és megkotlik rajta. A harmadik, negyedik tojásnál már vegyük el a vitamint és a tápot. Ellenkező esetben folyamatosan tojni fog, ahelyett hogy elülne. Ha a tojó elült a 4-8 zöldes-barnás tojáson, 16-18 nap múlva várhatjuk a kicsiket. Kotlás közben a tojót ne zavarjuk, igyekezzünk nyugalmát biztosítani (egy ijedősebb tojó akár ott is hagyhatja a tojásokat). A rács ne legyen túl nagy, mert ha a csibe könnyűszerrel kifér rajta megszökhet és nem biztos hogy visszatalál. Erre már a kotlás elején figyeljünk oda. Némely tojó félidőnél otthagyja a tojásokat. Ekkor ne keseredjünk el. Próbálkozzunk tovább! A 14. napon vegyük ki a kakast a tojó mellől, mert az akár a csibéket is megölheti. A tojó vigyáz a csibéire, melegíti őket (azért ne rakjuk őket hideg helyre). A táplálék első pár napban búza-, vagy kukoricadara legyen, aztán tápot kapjanak (por alakban, hogy el tudják fogyasztani). A vitamin is mehet a vízbe. Emellett lehet egy másik tálban apró szemű mag, a tojó esetleg fogyaszthatja ezt, és a kicsik is ha már elég nagyok. A lágyeleség adása ilyenkor nem árt. Reszeljünk le egy kis tojásfehérjét, rakjunk rá egy kis gyári lágyeleségport és egy csipet Futort (vagy egyéb Ca, P tartalmú készítményt). Ezt egy külön tálban rakjuk a madarak elé. Ez elősegíti a madarak fejlődését, ill. a tollasodást. Egy hetesen már egész tollasak. Gyorsan nőnek. 10-12 hetes korukra már ivarérettek. A leválasztást úgy egy hónaposan tehetjük meg. Ám ezt már mindenki saját belátása szerint teszi. Ezután mehet vissza a tojóhoz a kakas, a kicsik pedig külön a tojócsapat, és a kakasok egyesével. És akár jöhet is a következő költés. Évenként 3-4 költést engedélyezzünk egy párnak!

Remélem hasznos volt ez a kis iromány. Az olvasó átfogó képet kaphat a törpefürjek tartásáról és tenyésztéséről. Amennyiben mégis kérdés merülne fel a

Oldal: DÍSZMADARAK
Disztyukok Kapirgálok Diszmadarak Nyulak - © 2008 - 2024 - tyukok.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat